Népszerű bejegyzések

2011. augusztus 7., vasárnap

"ÉRTÉKTELEN" EGÉSZSÉGÜNK

JÁRD A TERMÉSZETET, FOGYASSZ TERMÉSZETESET, ÉLJ TERMÉSZETESEN!

Az emberek nagyobb része első 40 évében feláldozza az egészségét, hogy pénze legyen. A második 40 évében feláldozza a pénzét, hogy egészsége legyen.


Ételeink: táplálékok vagy mérgek?

"Az vagy, amit megeszel" 

Az egészség meglétét olyan nyilvánvalónak vesszük, mint a levegőt, amely körülvesz minket. Amíg nem tapasztaljuk meg a hiányát, többnyire nem is gondolunk rá, hogy elveszíthetjük.
Az egészséget általában az első helyre teszik a megkérdezett emberek, mint a számukra legfontosabb értéket, a hétköznapi életükben azonban mégsem ezt a gyakorlatot követik.
Az egészséget olyannyira természetes állapotnak tartják, hogy amikor „meglepi” őket egy komolyabb betegség, azt meglepetésként élik meg, nem pedig megelőző életmódjuk következményeként. 

„Teljesen egészséges ember nem létezik, csak nem megfelelően kivizsgált” – mondja Dr. Kerekes László gyermekgyógyász főorvos.

Mivel tehát az emberek nagy része úgy érzi, hogy egészséges, ráadásul ezt az állapotot természetes adottságnak is tartja, ezért nem is érzi szükségét, hogy tegyen valamit a fenntartásáért.
Sajnos még mindig uralkodik az a nézet, amely szerint az egyén nem vállal felelősséget a saját egészségéért, hanem az egészségügyre, az orvosokra hárítja azt. Abban a hitben élnek sokan, hogy büntetlenül elhanyagolhatják a szervezetüket, az orvos majd helyrehozza, hiszen ez a kötelessége. Ráadásul az orvostól azt várjuk, hogy ezt minél fájdalom és áldozat mentesebben tegye, lehetőleg egy kis fehér bogyó adásával, amelynek beszedése nem kívánja az ÉN erőfeszítésemet.

Mi van akkor, ha az orvos netán életmód-változtatást javasol, gyógyszer adása helyett? Sürgősen keres a páciens egy másik orvost.

A modern emberre több olyan veszély is leselkedik, amely a korábbi korok népességére nem, vagy nem ilyen formában és mértékben. Ilyen például a környezetszennyezés, a mozgáshiány, az óriási mennyiségű mesterséges anyag megjelenése és a hiányos táplálkozás.
Utóbbinál persze nem a mennyiséggel van leginkább probléma, hanem a minőséggel.
Egyes kutatók szerint a középkori szegény parasztság is jobban el volt látva tápanyagokkal, mint a modern ember.

A táplálkozással két alapvető probléma van.

Az egyik, hogy bejutnak a szervezetbe olyan anyagok, amelyeknek nem kellene. Ezt bizonyos mértékig csökkenthetjük tudatos odafigyeléssel, de teljesen meg nem szüntethetjük. Gondoskodhatunk viszont az eltávolításukról. Ahogy kívülről eltávolítjuk a ránk rakódott szennyeződést (mosakodás), úgy ezt belülről is megtehetjük (méregtelenítés). Míg azonban az előbbi természetes dolog, az utóbbit sajnos nem az.

A másik dolog, hogy nem jutnak be a szervezetünkbe azok a tápanyagok, amelyeknek be kellene, hogy jussanak. Sajnos azt kell, hogy mondjuk, ez még nagyobb probléma, mint az első. Míg ugyanis a méreganyagok bejutásával sokan tisztában vannak, és tudatosan kerülik a túl sok adalékanyagot tartalmazó élelmiszereket, addig ez utóbbinak nagyon sokan nincsenek tudatában. Azt gondolják, hogy az elfogyasztott táplálékaik tartalmaznak mindent, amire szüksége lehet a szervezetüknek. Ebben a hitükben a különböző reklámok is megerősítik az embereket.

Nem árt azonban tudni, hogy az élelmiszerekben található tápanyagok (pl. vitaminok) nagy része szintén mesterséges eredetű, ezért megterheli a szervezetet.

Mohácsi Viktória: Ételeink új világa (Táplálék vagy méreg?) c. cikkében összegyűjtött néhány adatot. 

1 év alatt kb. 2-4 kg szilárd szennyeződést lélegzünk be (ki, hol él), 8 kg szilárd szennyeződést eszünk meg, kb. 4,5 l növényvédő szert, több kg nitrátot, hormont, antibiotikumot juttatunk be az élelmiszerekkel, és kb. 55 kg adalékanyagot.
Ma kb. 20 ezer féle adalékanyag van forgalomban, és az emberek szinte semmit nem tudnak róluk.

Ez nem azt jelenti persze, hogy mindegyik mérgező, egy azonban biztos, a természet alkotta táplálékokban nincs egy ilyen sem, így mindenképpen terhelik a szervezetet.



TERMÉSZET, Ó DICSŐ TERMÉSZET

Petőfi Sándor

AZ ALFÖLD

Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.
Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.

Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.

Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.

A tanyáknál szellők lágy ölében
Ringatózik a kalászos búza,
S a smaragdnak eleven szinével
A környéket vígan koszorúzza.

Idejárnak szomszéd nádasokból
A vadlúdak esti szürkületben,
És ijedve kelnek légi útra,
Hogyha a nád a széltől meglebben.

A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Látogatják a szomjas betyárok,
Kecskemétre menvén a vásárra.

A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.

Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.

Messze, hol az ég a földet éri,
A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya.

Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sir is fölöttem.

(Pest, 1844. július.)


Petőfi Sándor

A TISZA

Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.
A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.

Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.

Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő; benne már homály van,
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.

Másfelől, a Tisza túlsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyílás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.

Boldog órák szép emléke képen
Rózsafelhők úsztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.

Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be.
Nagy távolban a malom zúgása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.

Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját míg telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.

Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.

Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.

Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.

Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi rosszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”

Pár nap mulva fél szendergésemből
Félrevert harang zúgása vert föl.
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátat,
El akarta nyelni a világot!

(Pest, 1847. február.)

FEJBEN DŐL EL MINDEN, A SAJÁT FEJÜNKBEN.


"Az élet olyan, mint egy könyv. Ha nem utazunk, mindig ugyanazt az oldalt olvassuk."


Évekkel ezelőtt Magyarország oktatási-ifjúsági- és sportirányító szervei úgy döntöttek, hogy a turizmust, természetjárást elterjesztik az általános és középiskolákban egyaránt. Javaslatuk szerint: minden diák vegyen részt havonta egy túrán. A tanév során 10 alkalommal ismerkedjen meg az utazással, a kirándulás-túrázás örömeivel, élményeivel. Fordítsa egészsége megőrzésére a Természet ajándékait. Sajnos, az utóbbi 2 évtizedben elhalt ez a kezdeményezés. Ennek következményét ismerjük. 
A sajnálatos hozzáállás egy élő példája:
-- Egy vidéki kisváros középiskolájában a szülői értekezlet témája az osztálykirándulás. Egy anyuka felszólal: Remélem, nem lesz túra, mert megizzad a gyermekem és akkor nem engedem el. --

A forró nyári napokon még azok is megizzadnak, akikre egyébként nem jellemző a verítékezés. Sokan nagyon kellemetlennek tartják a testnek ezt a valóban nem túl „esztétikus" reakcióját, pedig az izzadás nemcsak természetes, hanem szükséges folyamat is.
·             Izzadás nélkül a szervezet só- és vízháztartásának szabályozása nem működne.
·             Ha nem verejtékeznénk, felborulna a hőszabályozásunk. Amikor az izzadság elpárolog, hőt von el, így lehűl a bőr és a benne futó erekben a vér hőmérséklete.
·             Az izzadással méregtelenítünk is, hiszen ilyenkor salakanyagok ürülnek ki a szervezetünkből.
Az izzadást verejtékmirigyek biztosítják. A verejték döntően szagtalan, a kellemetlen testszagért a váladékokban elszaporodó baktériumok a felelősek. 
Megfelelő testápolással, mosakodással természetesen teszünk ellene.

Az én családomban és széles baráti körömben, a havonkénti kirándulás, túrázás bevett szokás. Az erdők, magas hegységek, várak-történelmi városok nyújtotta fizikai, esztétikai, közösségi, mentális élmény-hatás-felüdülés miatt. Az elmúlt szombaton is a Felvidéken töltöttünk egy napot. Az egész heti strapa ellensúlyozására, a Kis - Fátra hegység gerincén és a Vrátna kanyonban túráztunk. 

Itt:


2011. augusztus 1., hétfő

CSAK BÍRJUK SZUSSZAL

Az em­be­ri szer­ve­zet mű­kö­dé­sé­nek el­en­ged­he­tet­len fel­té­te­le a szer­vek fo­lya­ma­tos oxi­gén el­lá­tá­sa és a mű­kö­dé­sük so­rán ke­let­ke­zett szén­di­oxid el­tá­vo­lí­tá­sa. Ezt a fo­lya­ma­tot gáz­cse­ré­nek ne­vez­zük, és a tü­dő­ben zaj­lik.

Az oxi­gén tehát minden egyes szer­vünk szá­má­ra nél­kü­löz­he­tet­len „üzemanyag”.
Hi­á­nya egyes szer­vek működését ká­ro­sít­ja, mun­ká­ját hát­rál­tat­ja. Tö­me­gé­ben szer­ve­ze­tünk leg­na­gyobb oxi­gén fel­hasz­ná­ló­ja a szer­ve­zet moz­gá­sát biz­to­sí­tó váz­izom­zat. Oxi­gén hi­á­nyá­ban fá­ra­dé­kony lesz, az izom­erő gyen­gül és ha­ma­rabb ala­kul ki izom­láz.

Te­hát ha nö­vel­ni akar­juk ál­ló­ké­pes­sé­gün­ket, fo­koz­ni akar­juk tel­je­sít­mé­nyün­ket, szer­ve­ze­tünk­nek több oxi­gén­re van szük­sé­ge. Ezt pe­dig a tü­dőnk ké­pes biz­to­sí­ta­ni szá­munk­ra. Vi­gyáz­zunk rá, ne te­gyük tönk­re do­hány­zás­sal, ta­nul­junk meg he­lye­sen lé­le­gez­ni, for­dít­sunk több gon­dot kör­nye­ze­tünk­re, hogy mi­nél több friss, oxigén-dús le­vegőt lélegezzünk be.­ 

Rendszeres testmozgással, túrázással mindez elérhető.

Ha időnk kevés, alkalmazzuk a Természet ajándékát, a „gyógynövények királynőjét”!
DXN wellnesskávéban, teában, kakaóban, ételporban található pecsétviasz-gomba.
-- javítja a vörösvértestek oxigénszállító képességét, -- élénkíti a vérkeringést, -- méregtelenítő és tisztítja az érfalat, -- kedvezően befolyásolja a vérnyomást,  -- növeli a szövetek oxigén-telítettségét, -- optimalizálja a vér pH-értékét, -- vitaminnal és ásványi anyaggal látja el a szervezetet.



Magas szerves germánium-tartalma miatt, „oxigénraktárnak” is nevezik.


PECSÉTVIASZGOMBA / GANODERMA LUCIDUM







2011. július 30., szombat

TÚRÁINK AZ ELMÉNKBEN

"Állottál-e kora hajnalban szemtől-szembe azokkal a hatalmas bércekkel, amikor valahol a távoli keleten izzóan kél a nap?
Küzdöttél-e naphosszat gigászi falakon, meredek gerinceken a Természet nagy erőivel, s ismered-e azokat az édes, önfeledt perceket, amikor a sikernek örvendve, dagadó kebellel állottál a tiszta magasságban, s körülötted kövült hullámokként meredt a Tátra száz meg száz orma?
Ültél-e már vészes napokon egy menedékház duruzsoló tűzhelye mellett barátaid körében, amikor odakint ítéletidő tombolt s a hegyek fúriái vadul száguldtak a szirtek közt?
Avagy, hevertél-e puha pázsiton, vén cirbolyák alján, amikor a tengerszem fodros hullámai halkan, nesztelenül ringatták az ezüstös holdat s egy-egy hullócsillag, mintha a tó sötét vizébe hullott volna?
S néztél-e vissza hideg téli alkonyon a fehér hegyek bíbor ormára, amikor száguldó siklás után megállottál síddel a hegyek alján?
Óh, ha igen, akkor nem fogod feledni soha!" 

MAGAS-TÁTRA CSORBA-TÓ

HOL JÁRTAM, HOL JÁROK

ERDŐBÉNYE TDMT
Diákjaimmal, sok éven át jártuk a hegyeket. Teljesítmény-túráztunk, tájékozódási versenyeztünk, táboroztunk.   Az Aggteleki karszt, Bükk, Zemplén, Magas-Tátra, Alacsony-Tátra, Szepes-Gömöri Karszt létrás kanyonjai, Szádelő mészkőszirtjei, Bihar hegység volt a célpontunk. A Városi Természetjáró Egyesület /KTE/ túrái is vonzóak voltak számunkra. 

Jómagam ezen felül bringáztam is sokat. Drótszamáron eljutottam Erdélybe, Felvidékre, Lengyelországba, Ausztriába, Olaszországba, Svájcba is. Itthoni hosszabb távok között szerepelt a Balaton és a Tisza tó kör.

Jelenleg egy nagyobb közösséggel járjuk a Felvidék (Szlovákia) hegyeit, városait, várait. Olykor messzebbre is elmerészkedünk. Zakopane, Plitvice, Velence. Nyílt kirándulásainkra szívesen látunk bárkit. 
Ebben az évben még a Kis-Fátrai Kriván, Magas-Tátrai Lengyel nyereg, Hernád-áttörés, Téli Tátra a cél.

 Ezen a címen kérheted az aktuális,  részletes túraprogramot: 
bagyix@gmail.com

MAGAS-TÁTRA CSORBA-TÓ

2011. július 29., péntek

MIÉRT TÚRÁZOM? MIÉRT AJÁNLOM?





KÖSZÖNTELEK KEDVES LÁTOGATÓM!


Miért indítottam ezt a blogot, kérdezhetnéd.
Egyrészt a gyermekek érdekében,
Másrészt a gyermeki lelkesedéssel megáldott felnőttek miatt.


Tapasztalatom szerint nagyon sokan járatlanok ebben a témában. 
Emellett sokan bajlódnak gyermekeik és a saját egészségükkel, valamint szabadidejük okos felhasználásával is. 
Tehát őket szeretném szolgálni szemlélettel, ötletekkel, életmód javaslatokkal, programokkal.
Tartalom a jobb oldalon, kívánom, hogy jól szolgáljon.



MIT ADNAK A HEGYEK, HA ISMERJÜK-SZERETJÜK?
Az erdei-hegyi gyaloglás csodákra képes. A gyaloglás felfrissít. A gyaloglás méregtelenít, zsírt éget, lúgosító hatása révén vitalizál! Oxigénnel mossa át a vérünket, ezáltal minden sejtünket. A rendszeres gyaloglás szépíti az alakunkat, egészségessé - edzetté tesz, fiatalít. Egy hosszú séta éppen annyi kalóriát éget el, mint a torna vagy a futás, a hegyen még többet. Arról nem beszélve, hogy a gyaloglás a legjobb stressz-oldó, kortól- nemtől-erőnléttől függetlenül. A hegyek látványa megnyugtat, élményt ad. Egy jó kirándulásra-túrára örökké emlékezünk. A jó társaság pedig itt megtalálható. Itt garantáltan elfelejted a hétköznapok harcát. Hát ezért tarts velem!

" Senki sem tagadhatja, hogy a Világ hat legjobb orvosa: a napfény, a víz, a pihenés, a levegő, a testmozgás és az étrend. " 

EZÉRT TÚRÁZZ VELÜNK-KÁVÉZZ VELÜNK! 

ERDÉLY: Retyezát hegységben a Bukura tói panoráma

CIVILIZÁCIÓNK EGYIK ÁTKA A TÚLSAVASODÁS



 A VÁLASZTÁS RAJTUNK ÁLL! (ha nem szól közbe a genetika)




Már 2,5 ezer évvel ezelőtt Hippokratész így fogalmazott:
 "Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered"


Manapság az általános műveltséghez hozzátartozna az egészséges táplálkozás, a pH egyensúly ismerete is. Bár az ember bázikus lény, mégis a többség 5,5 pH-val rendelkezik, az ideális 7, 3-7,4-hez képest!


Sokan, lehet nem is gondolnák, hogy az elhízott emberek mekkora veszélynek vannak kitéve a nyári hónapokban. Ezt leginkább a forróságnak köszönhetik. Ráadásul ez a meleg évről-évre egyre elviselhetetlenebb. A túl sok zsírnak köszönhetően a meleg nem oszlik el olyan szabályosan a testükben, ahogy soványabb társaiknál. Ezáltal könnyen kiszáradnak, hamarabb elfáradnak, el is ájulhatnak, de szívroham is kialakulhat. Egyre gyakoribb, hogy a meleg miatt halnak meg a túlsúlyos emberek. A legveszélyeztetettebbek a gyerekek és az idősek.



A mozgásszegény életmód és táplálkozási hibák, szervezetünk túlsavasodásához vezetnek.
Ha túl sok sav kötődik a vörösvértestekhez, azok nem tudják megfelelő módon felvenni az oxigént és a test oxigénhiányban szenved. Még akkor is, ha tüdőnk elegendő oxigént kínál neki. 
Az elhízás okát nem feltétlenül a mértéktelen kalóriabevitelben kell keresnünk. 
Az egészséges anyagcsere-működéshez, a táplálékok lebontásához és a zsírégetéshez nélkülözhetetlen a testfolyadékok enyhén lúgos kémhatása. Az erősen feldolgozott élelmiszerek, a nehezen emészthető vörös húsok és az adalékanyagok hatására könnyen elsavasodhat szervezetünk.
Életbevágó a 4:1 arányú táplálkozás, lúgos irányba! Bőséges zöldség- és gyümölcs fogyasztással beindítható a lúgosítás folyamata. Viszont  gyorsabbak és hatékonyabbak a természetes alapanyagú táplálék-kiegészítők. 
Mik ezek? Folytatás a blogban.