HŐKIMERÜLÉS, HŐGUTA

Sivatagi túrán, árnyék nélkül nagyobb az igénybevétel.

Nem csak mindennapi életterünkön lehet veszélyes a meleg nyár, hanem a hegyek világában való huzamosabb tartózkodás, mozgás, túrázás alkalmával is.

A lényeg a megelőzés lenne, vagyis hogy se hőgutát se hőkimerülést ne kapjunk.
Hőség-kollapszus: verejtékezés, bőrerek tágulása, és kevés folyadékbevitel miatti ájulás. Hűvös szellős helyen fektessük a beteget, és itassuk meg.
Napszúrás: tartós napsugárzás éri a fejet, és gyakorlatilag begyullad az agyhártya (csak nincs vírus vagy baci a képben, azaz steril gyulladásról van szó). Fejfájás, kábultság, szédülés, láz léphet fel. Kissé megemelt felsőtesttel fektesd a beteget, hideg vizes borogatást tegyél a tarkóra. Algopyrin adható. Ha a testhőmérséklet 39 fok feletti, vagy tudatzavar lép fel, hűtőborogatás és sürgős kórházba szállítás szükséges. Legjobb azonban a megelőzés: ne menjünk ki a tűző napra, fejfedő mindig legyen, különösen kisgyerekeken.

Hőkimerülés

Két formáját különítjük el, a sóhiányos és vízhiányos formát.
Sóhiányos hőkimerülés: az erőteljes verejtékezéssel nemcsak vizet, hanem sót is veszítünk. Ha ezt tiszta vízzel pótoljuk, vagy nem eszünk mondjuk rágcsát a víz mellé, akkor úgymond “felhígulunk”, vagyis vízmérgezést kapunk. Kissé tudományosabban, a szervezet folyadéktereinek az ionegyensúlya felborul. Ennek következtében izomgörcsök, hasi görcsök, bágyadtság, súlyos esetben keringésösszeomlás léphet fel. Az orvos sótartalmú injekciót ad, ha erre nem rendeződik az állapot, akkor irány a kórház.
Vízhiányos hőkimerülés: még sima vízzel sem pótolt izzadás az oka (nem csak a meleg, a sportolás is kiválthatja). Láz, verejtékezés, szomjazás, látászavar, légzési nehézség, izomgörcsök, szapora pulzus, hányinger jellemzi. Ellátása intézeti, de addig is fektessük le,  hideg vízzel borogassuk a beteget.

Mind a hőkimerülést, mind a hőgutát a megfelelő folyadékfogyasztással előzhetjük meg.

Hőguta

Bár szokás mondani, ha valaki rosszul van a melegben, a szó szoros értelmében vett hőguta hazánkban alig fordul elő. Fejfájás, kábultság, tudatzavar jellemzi, eleinte a bőr kipirult, forró, száraz, később hűvös, sápadt. A kialakult hőguta eszméletvesztéssel, 39 fok feletti lázzal jár, és figyelemre méltó, hogy ekkor már nem izzad a beteg. Kezeletlenül halálos, a túlélők egy részénél maradványtünetekkel gyógyul.
Ugye meggyőztelek, hogy igyál eleget, vegyél kalapot és hőségriadóban ne menj ki a napra? (ha tudod, pacsálással is hűtsd magad!)
(Forrás: Gőbl Gábor: Oxiológia)

MAGAS HEGYEKBEN CSÖKKEN AZ OXIGÉN

Nem csak a tenger szintjétől távolodva, emelkedve a felhők magasságába, 

hanem az emberi szervezetben is.

Baráti körünk ismét a hegyek világát választotta a szabadidő eltöltésére.

http://youtu.be/gpSs9ffm-n0

Természetes módon pótolhatjuk ezt a hiányt. Befolyásolhatjuk vérünk oxigén felvevő képességét alkalmazkodással, edzéssel, étrend-kiegészítőkkel is.

Én a Természet ajándékaival segítek önmagamon: 

ganoderma, spirulina, cordyceps.
A Magas Tátrában járva, gyakran megtapasztalom ezt a nagyszerű élettani hatást.

http://www.startkave.dxnnet.com/ganoderma