FUTÁS A TERMÉSZETBEN

Hétköznap kevesebb idő jut a természetben való mozgásra. 

Amikor csak tehetem felfutok az erdő ösvényein. Kifutok, ha kellemes az idő, ha nem esik az eső, ha gyönyörűen süt a nap, netalán havas a táj, de nem zavar az ősz sem-sőt az ősz gyönyörű, a színek gyógyítanak és ekkor is kifutok a környező dombokra. 

Nagyon élvezem a csendet, a magányt, az erőpróbát, a fizikai terhelést, a gravitáció leküzdését, a testi és lelki megtisztulást. 

Élvezem a Bükk északi nyúlványáról, ahol megállok, az elém táruló Sajó völgyének és a távolabbi dombok, hegyek látványát. Tiszta időben látszik a Cserehát, Aggteleki karszt, Bükk-Bálvány, Alsó-hegy, Felső-hegy, Zemplén, Tokaj-hegy, Szlovák karszt, Érchegység, Alacsony-Tátra és a fenséges Magas-Tátra is, ahol gyakran megfordulok. 

Lakóhelyem, mint egy makett, a lábam előtt hever.

Élvezem a mozgás örömét, bárhol a világon, a szabad természetben.

Nem szeretem a salakon futást, a teremben futást, az aszfalton futást. Az igazi kedvencem réteken-erdők mélyén, hegyi ösvényeken nyargalászni, mint a ménes, szabadon-szárnyalva. Ettől jobban csak a terep és országúti hosszútávú kerekezést szeretem. 

Ez az igazi szabadság!

SZÁZ TIPP ITT:
http://edzesonline.hu/cikk/287/100_tipp_kezdo_futoknak