"ÉRTÉKTELEN" EGÉSZSÉGÜNK

JÁRD A TERMÉSZETET, FOGYASSZ TERMÉSZETESET, ÉLJ TERMÉSZETESEN!

Az emberek nagyobb része első 40 évében feláldozza az egészségét, hogy pénze legyen. A második 40 évében feláldozza a pénzét, hogy egészsége legyen.

Ételeink: táplálékok vagy mérgek?

"Az vagy, amit megeszel" 

Az egészség meglétét olyan nyilvánvalónak vesszük, mint a levegőt, amely körülvesz minket. Amíg nem tapasztaljuk meg a hiányát, többnyire nem is gondolunk rá, hogy elveszíthetjük.
Az egészséget általában az első helyre teszik a megkérdezett emberek, mint a számukra legfontosabb értéket, a hétköznapi életükben azonban mégsem ezt a gyakorlatot követik.
Az egészséget olyannyira természetes állapotnak tartják, hogy amikor „meglepi” őket egy komolyabb betegség, azt meglepetésként élik meg, nem pedig megelőző életmódjuk következményeként. 

„Teljesen egészséges ember nem létezik, csak nem megfelelően kivizsgált” – mondja Dr. Kerekes László gyermekgyógyász főorvos.

Mivel tehát az emberek nagy része úgy érzi, hogy egészséges, ráadásul ezt az állapotot természetes adottságnak is tartja, ezért nem is érzi szükségét, hogy tegyen valamit a fenntartásáért.

Sajnos még mindig uralkodik az a nézet, amely szerint az egyén nem vállal felelősséget a saját egészségéért, hanem az egészségügyre, az orvosokra hárítja azt. Abban a hitben élnek sokan, hogy büntetlenül elhanyagolhatják a szervezetüket, az orvos majd helyrehozza, hiszen ez a kötelessége. Ráadásul az orvostól azt várjuk, hogy ezt minél fájdalom és áldozat mentesebben tegye, lehetőleg egy kis fehér bogyó adásával, amelynek beszedése nem kívánja az ÉN erőfeszítésemet.

Mi van akkor, ha az orvos netán életmód-változtatást javasol, gyógyszer adása helyett? Sürgősen keres a páciens egy másik orvost.

A modern emberre több olyan veszély is leselkedik, amely a korábbi korok népességére nem, vagy nem ilyen formában és mértékben. Ilyen például a környezetszennyezés, a mozgáshiány, az óriási mennyiségű mesterséges anyag megjelenése és a hiányos táplálkozás.

Utóbbinál persze nem a mennyiséggel van leginkább probléma, hanem a minőséggel.

Egyes kutatók szerint a középkori szegény parasztság is jobban el volt látva tápanyagokkal, mint a modern ember.

A táplálkozással két alapvető probléma van.

Az egyik, hogy bejutnak a szervezetbe olyan anyagok, amelyeknek nem kellene. Ezt bizonyos mértékig csökkenthetjük tudatos odafigyeléssel, de teljesen meg nem szüntethetjük. Gondoskodhatunk viszont az eltávolításukról. Ahogy kívülről eltávolítjuk a ránk rakódott szennyeződést (mosakodás), úgy ezt belülről is megtehetjük (méregtelenítés). Míg azonban az előbbi természetes dolog, az utóbbit sajnos nem az.

A másik dolog, hogy nem jutnak be a szervezetünkbe azok a tápanyagok, amelyeknek be kellene, hogy jussanak. Sajnos azt kell, hogy mondjuk, ez még nagyobb probléma, mint az első. Míg ugyanis a méreganyagok bejutásával sokan tisztában vannak, és tudatosan kerülik a túl sok adalékanyagot tartalmazó élelmiszereket, addig ez utóbbinak nagyon sokan nincsenek tudatában. Azt gondolják, hogy az elfogyasztott táplálékaik tartalmaznak mindent, amire szüksége lehet a szervezetüknek. Ebben a hitükben a különböző reklámok is megerősítik az embereket.

Nem árt azonban tudni, hogy az élelmiszerekben található tápanyagok (pl. vitaminok) nagy része szintén mesterséges eredetű, ezért megterheli a szervezetet.

Mohácsi Viktória: Ételeink új világa (Táplálék vagy méreg?) c. cikkében összegyűjtött néhány adatot. 

1 év alatt kb. 2-4 kg szilárd szennyeződést lélegzünk be (ki, hol él), 8 kg szilárd szennyeződést eszünk meg, kb. 4,5 l növényvédő szert, több kg nitrátot, hormont, antibiotikumot juttatunk be az élelmiszerekkel, és kb. 55 kg adalékanyagot.
Ma kb. 20 ezer féle adalékanyag van forgalomban, és az emberek szinte semmit nem tudnak róluk.

Ez nem azt jelenti persze, hogy mindegyik mérgező, egy azonban biztos, a természet alkotta táplálékokban nincs egy ilyen sem, így mindenképpen terhelik a szervezetet.